Izgatottan mozgolódtak az újságírók a vezető bulvár, pletyka, szarhegyek napilap kora reggeli meetingjén. Mindenki kezében szaftos, leleplező, egetverő-rombadöntő közérdekű hírek. Egyszercsak belép a nagyhatalmú főszerkesztő és szerény, leereszkedő mosollyal helyetfoglal az asztalfőn.

Minden fotós, riporter, magánnyomozó szíve a torkában dobog és lelegzetvisszafojtva várják, hogy sorrakerüljön a sztorijuk.

- Jó reggelt - üdvözli a főszerkesztő a kiváló embereket - mielőtt bárki prezentálná a saját anyagát, szeretnék elmondani nektek egy történetet:

"Az ókori Görögország rendkívüli bölcsességéről ismert filozófusát, Szókratészt egy nap lelkendezve állítja meg az utcán egy ismerőse:

- Képzeld Szókratész, hihetleten mit hallottam a legjobb barátodról!

- Várj egy pillanatot - kérte Szókratész - mielőtt elmondanád, szeretném ha felelnél három kérdésre. Ezt hívom a tripla szűrőnek. Az első szűrő az Igazság.

- Tökéletesen megbizonyosodtál róla, hogy amit mondani akarsz igaz?

- Nem - vallja be az ember - én is épp csak úgy hallottam.

- Rendben, tehát egyáltalán nem vagy benne biztos, hogy igaz amit mondani akarsz.

- Most próbáljuk meg a második szűrőt, a Jóság szűrőjét: az, amit mondani akarsz a barátomról, valami jó dolog?

- Nem, éppen ellenkezőleg...

- Szóval - folytatta Szókratész - valami rosszat akarsz mondani róla, és nem vagy benne biztos, hogy igaz. Semmi baj, a harmadik szűrő még hátra van: a Hasznosság. Amit mondani akarsz a barátomról, az hasznos lesz nekem?

- Nem...nem igazán.

- Nos - vonta le a következtetést Szókratész - tehát mondani akarsz nekem valamit, ami nem is igaz, nem is jó és még csak nem is hasznos, akkor miért mondanád el egyáltalán?"

A magazin munkatársai szégyenkezve lehajtották a fejüket. Szétszaggatták a papírokat amelyeket eddig a kis izzadt tenyerükben szorongattak és hüppögve hazamentek.