Nyitóoldal
Miért nem mentünk többet a Holdra?
1972. decembere óta nem járt ember a Holdon.
A két hivatalos indoklás:
1. "Már mindent tudunk a Holdról!"
2. "Túl drága a Hold utazás!".
Az utóbbi állítás azért nem igaz, mert az Apollo-programban 20 holdrepülés volt betervezve (nyilván a költségek is).
Le is volt/van gyárva a megfelelő mennyiségű Saturn hordozórakéta és Apollo űrhajó. Feltételezhetően, nem a földi kiszolgáló személyzet munkabére a drága.
Szűk 5 év alatt 17 alkalommal (1967. november 9. - 1975. július 15–24.) kísérelte megközelíteni Holdat az USA. Az első- négy alkalommal még-, majd az utolsó 4 alkalommal már ember nélkül.
1969. és 1972. között 6 alkalommal sikeresen landoltak a Holdon:
| Küldetés neve | Parancsnoki modul pilótája | Holdraszálló egység neve | Holdraszállás | Holdraszállás helye | Holdraszálló legénység | Holdon töltött idő |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Apollo–11 | Michael Collins | Eagle | 1969. július 20. 20:17:40 UTC | Nyugalom tengere 0°40'27"É, 23°28'23"K |
Neil Armstrong, Edwin "Buzz" Aldrin |
21 óra 36 perc 20 mp |
| Apollo–12 | Richard Gordon | Intrepid | 1969. november 18. 06:54:35 UTC | Viharok óceánja 3°0'44"D, 23°25'17"Ny |
Charles Conrad, Alan Bean |
31 óra 31 perc 11.6 mp |
| Apollo–14 | Stuart Roosa | Antares | 1971. február 5. 09:18:11 UTC | Fra Mauro 3°38'43"D, 17°28'16"Ny |
Alan Shepard, Edgar Mitchell |
33 óra 30 perc 29 mp |
| Apollo–15 | Alfred Worden | Falcon | 1971. július 30. 22:16:29 UTC | Hadley-hegység 26°7'56"É, 3°38'2"K |
David Scott, James Irwin |
66 óra 54 perc 54 mp |
| Apollo–16 | Thomas Mattingly | Orion | 1972. április 21. 02:23:35 UTC | Descartes-fennsík 8°58'22,84"D, 15°30'0,68"K |
John Young, Charles Duke |
71 óra 2 perc 13 mp |
| Apollo–17 | Ron Evans | Challenger | 1972. december 11. 19:54:57 UTC | Taurus-Littrow 20°11'26.88"É, 30°46'18.05"K |
Eugene Cernan, Harrison H. "Jack" Schmitt |
74 óra 59 perc 40 mp |
(Forrás: Wikipédia)
Megjegyzés: Az Apollo 13. személyzete nem szállt le a Holdra. Az különös kudarc Hollywood-ot is megihlette. (Apollo 13. - Tom Hanks főszereplésével).
Ha összeszámoljuk az ember által a Holdon töltött időt, nem túl meglepő adatot kapunk: 12,5 nap. A Földön az emberi civilizáció néhány ezer éve alatt alig ismertük meg a bolygó felszínének egy kis hányadát. Csak ködös elképzeléseink vannak arról, hogy mik lehetnek az óceánok mélyén vagy a földkéreg alatt. Viszont 12 és fél napnyi vizsgálódás után mindent megtudtunk a Holdról. Nem maradt ott semmi felfedezni, kutatnivaló.
A Hold az már unalmas
Hiszen legalább 20-30 négyzetmétert bejártak az amerikai asztronauták.
A két legközelebbi kisbolygó (Vénusz és Mars) ideális esetben is több mint százszor messzebb vannak égi kisérőnknél. Mégis inkább Mars-expedíciót indítunk. Miért?
Sajnos csak spekulációkra hagyatkozhatunk, mivel a NASA nyilvánvalóan hazudik a kérdésben.
Nézzők először az alábbiak tényeket, amelyeket a NASA is elismert:
Az Apollo 11. holdkompja 1969. július 20-án elsőként landolt sikeresen a Hold felszínén és a legénységéből ketten sétálhattak is a holdporban. Szegény Michael Collins-t érte az a megtiszteletés, hogy amíg Armstrong és Aldrin 3 méteres ugrásokkal hülyéskedett lent, addig ő őrízhette az űrhajót.
UFO kísérte az űrhajót
Az első érdekes esemény az expedíció folyamán, amikor egy azonosítatlan objektumot pillantottak meg a pilóták az ablakon keresztül. Egy fényes L alakú tárgyról számolt be az űrhajó személyzete, amely "rájuk tapadt" és hosszú időn keresztül követte őket.
Megkérezdték a földi irányítóközpontot (Houston), hogy: "milyen messze van tőlük a legutóbbi levált rakétafokozat?". Azt a választ kapták, hogy több mint 6000 mérföldnyire. Tehát nem azt látták. Aldrin visszaemlékezésében azt állítja, hogy nem jelentették a dolgot, mert féltek, hogy lefújják az expedíciót. A NASA később azt valószínűsítette, hogy űrszemetet láttak. 1969-ben az űrhajózás hajnalán? Mintha a Plútó körül űrszemetet látnánk.
Alucikálás a holdkompban
A holdkomp 20:17-kor landolt sikeresen a Nyugalom tengerén. Armstrong leadta az örömteli hírt:
"Houston, Tranquility Base here. The Eagle has landed"
„Houston, itt a Nyugalom Bázis. A Sas leszállt.”
Ezután mindenki lélegzetvisszafojtva és könnybelábadt szemmel figyelte, amikor a fekete-fehér felvételen a hatalmas fehér csízmás láb lépked lefelé a holdkomp lépcsőjén, majd elhangzanak a legendás szavak:
„That's one small step for man, but giant leap for mankind.”
„Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek.”
Ugye így volt? Így hát. Csak éppen a két mondat között majdnem 6 óra(!) telt el.
Aki nyomonkövette annakidején a televízióban a holdraszállást, biztosan emlékszik rá. Hajnali 2 óra 56 perckor totyogott ki végre Neil Armstrong a kompból.
Hivatalos magyarázat: "A műveleti terv szerint itt egy 8 órás pihenőidő következett. De az asztronauták fittnek érezték magukat és ezért már 6 óra múlva kimehettek."
Az Apollo 11. küldetés összköltségvetése: 355 millió dollár, (mai értéken 1,75 milliárd dollár).
A legkockázatosabb rész és nyilvánvalóan az egész küldetés lényege a holdfelszínen eltöltött 21 óra 40 perc. Mégis ennek az időnek 92%-át a kompban csücsülve töltötték az űrhajósok. Miért?
Egy rendkívül jó kiképzést kapott, tökéletes fizikai állapotnak örvendő felnőtt férfi nem bír ki 22 órát egyhuzamban ébren lenni?
Mint említettem A landolás után nem szálltak ki mert aludtak. Az anyaűrhajóra visszaindulás előtt pedig vacsoráztak és megint aludtak. Legalábbis ezt kellene elhinnünk a NASA kedvéért.
Mit csináltak akkor ha nem aludtak?
Utólag Armstrong 5 óra elvesztegetett időről panaszkodik, amit a landolóegységben várakozva kényszerült eltölteni. Míg Aldrin kerek-perec beszámolt a visszaemlékezéseiben arról, hogy egy repülőcsészealjat és idegen lényeket láttak a leszállóegységtől nem messze és emiatt nem merték elhagyni azt.
"Igenis vannak UFO-k, és mi láttuk őket! Ne kis zöld élőlényekre gondoljanak, de mindenképpen idegenek voltak. Egy kalapszerű valamit láttunk, ami félelmetes sebességgel körözött körülöttünk. Egy az egyben olyan volt, mint, ahogyan a repülő csészealjat napjainkban leírjuk. Ráadásul nem csak ez volt az egyetlen ilyen élményünk. Amikor Neil a Holdra lépett, egyértelműen látta, hogy két élőlény a közelben figyeli és rejtőzködik. Később én is láttam. Hatalmasak voltak és félelmetesek."
/Edwin Aldrin - Visszatérés a Földre/
Miért nem lett ebből nagyobb szenzáció? Amikor a könyv megjelent és feltételezhetően néhányan elbeszélgettek Aldrinnal, már hirtelen nem is volt olyan magabiztos az emlékeivek kapcsolatban.
Aldrin Larry Kingnél már csak az űrhajó szárnyán megcsillanó nap és hasonló badarságokról magyaráz heherészve.
További Apollo küldetések
Három éven belül még 5 alkalommal tette az ember a lábát a Hold különböző pontjaira.
Minden alkalommal beszámoltak az asztronauták azonosítatlan repülő tárgyakról.
Aztán történthetett valami 1972-ben, amikor végleg "kitiltottak" bennünket a Holdról.
Feltehetően kísérleti atomrobbantást vagy egyéb idiótaságot terveztek végrehajtani az okosok.
Ott pedig valakik azt mondták: "Itt ne érezzétek otthon magatokat!".
