Az ókori világ hét csodája
- A gízai piramisok
- Szemirámisz függőkertje
- Az epheszoszi Artemisz-templom
- Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra
- A halikarnasszoszi mauzóleum
- A rodoszi Kolosszus
- Az alexandriai világítótorony
Az ókori világban számos olyan építmény született, amelynek méretei még a mai kor emberét is lenyűgözi. Ezek az építmények sokkal inkább kiérdemlik a „csoda” jelzőt, mint az utóbbi század építményei, mivel akkoriban, nemigen állt olyan technológia az építészek rendelkezésére, mint manapság.
Megjegyzendő, hogy a legtöbb ókori csoda építési technológiáját, több száz éves régészeti kutatómunka után sem sikerült pontosan meghatározni. Sőt, például a piramisokat a XXI. századi csúcstechnológiával és kifinomult eljárásokkal nem tudnák reprodukálni.
Feltehetően első alkalommal szidóni Antipatrosz említette a hét csodát az i. e. 2. században írt epigrammájában.
A műben a legimpozánsabb és a legpompásabb építmények szerepelnek, amelyek a következők:
"A legrégebbi"
A gízai piramisok
Gízai piramisok néven három piramist értünk: az egyiptomi óbirodalmi Hufu, Hafré és Menkauré fáraók piramisait. (A három fáraó görögösített nevén – Kheopsz, Khephrén és Mükerinosz – is ismert.)
Maga a teljes piramismező a három nagy piramison kívül magába foglalja a hozzájuk tartozó halotti templomokat, kisebb piramisokat – köztük I. Hotepheresz, I. Merititesz és Henutszen királynék piramisát –, a Nagy Szfinxet, Hafré és Menkauré völgytemplomait, Hentkauesz királyné sírját, a nemesek masztabáit és más, a halottkultusszal, illetve az építkezéssel kapcsolatos épületeket.
Valamilyen érthetetlen okból kifolyólag csak a Kheopsz fáraó piramisa az ókori csoda. A másik két piramis felépítése, gondolom már gyerekjáték volt.
Helyszín: | Egyiptom |
Felépítésének időpontja: | I. e. 2550 |
Elpusztulásának időpontja: | Jelenleg is állnak |
Magassága: | 146,7 méter |
Alap élhossza: | 232,4 méter |
"A legtöbb félreértésre okot adó"
Szemirámisz függőkertje
Szemirámisz függőkertje (ismeretes még a babilóniai függőkert elnevezés is) és Babilon falai Babilóniában (ma Irak területén található) az ókori világ hét csodája közé tartozik. Feltételezhetően ezek az építmények II. Nabú-kudurri-uszur kérésére épültek, i. e. 600-ban. A kerteket Nabukodonozor király parancsára alakították ki. A király a feleségét akarta megörvendeztetni a kerttel, aki folyton-folyvást szülőföldje zöld vidékei után sóvárgott.
Egy másik elképzelés szerint a függőkertek az Eufrátesz partján épült teraszokon álltak, és a folyóból szivattyúk segítségével látták el vízzel. A kertekben a következő növények voltak megtalálhatók: rózsa, gránátalma, füge, mandula, dió, vízililiom. Babilon ásatója, Robert Koldewey a 19. század végén e teraszok alapjait vélte felfedezni. (Ebben megerősítette a Biblia is, mely két helyen említ terméskő alapozást, ebből az egyik ez volt).
Más kutatások azonban a ninivei északi palotából előkerült, Szín-ahhé-eriba (i. e. 704 – 681) asszír király ninivei palotájának környékét ábrázoló domborműveken vélnek felfedezni egy "függőkert"-rendszert.
Lássuk be, fogalmunk sincs, hogy mi is volt ez pontosan.
Helyszín: | Babilon (ma Irak) |
Felépítésének időpontja: | I. e. 600 |
Elpusztulásának időpontja: | I. e. I. század |
Elpusztulásának oka: | földrengés |
"A legtöbbször újjáépített"
Az epheszoszi Artemisz-templom
A görögök I. e. 350-ben gyönyörű templomot emeltek Artemisz istennőnek Epheszoszban. Ezt a templomot csodálta az egész akkori civilizált világ.
Kr.e. 356-ban a templom teljesen elpusztult egyetlen éjszaka alatt. Egy Herostratus nevű ember gyújtotta fel a templomot és a tűzben lelte ő maga is halálát.
A monda szerint a templom leégésének az éjszakáján született Nagy Sándor. Plutarkhosz szellemesen megjegyezte, hogy valószínűleg azért égett le a templom, mert Artemisz túlságosan el volt foglalva az új hadvezér születésével és nem figyelt a templomára.
Epheszosz városa elhatározta: új otthont teremt szeretett istenségének, még szebbet, még nagyobbat, mint amilyen a lerombolt volt. Alexandros híres építőmestere, Deinokrates pedig olyan roppant nagy és pompás templomot épített a 356-ban leégett templom helyébe, melyet később a hét világcsoda közé számítottak. Az új templom építése több évtizedig tartott.
Jól látható tehát, hogy - a legtöbb történelmi forrással ellentétben - az újjáépített második Artemisz templom volt az ókori világ csodája. Ez utóbbit I.u. 262-ben rombolták szét szinte teljesen az arra járó gót turisták. (vagy ahogy akkoriban hívták őket: hordák). A maradékot a rendkívüli művészi érzékkel megáldott helyiek hordták szét építőanyagnak. Persze a legnagyobb tisztelettel.
Helyszín: | Törökország, Lüdia |
Felépítésének időpontja: | I. e. 350 |
Elpusztulásának időpontja: | I. u. 262 |
Elpusztulásának oka: | nyaraló építés |
"A leghiábavalóbb pusztulás"
Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra
Zeusz a görög mitológia főistene. Apja felett aratott győzelme emlékére megparancsolta, hogy rendezzenek a tiszteletére Olümpia városában sportversenyeket.
A város a mai Görögország nyugati részén, Athéntől kb. 150 km-re nyugatra található. A remekmű végleges változatát Pheidiasz készítette el körülbelül Kr. e. 435-ben.
Korai feljegyzések alapján az egész szobor 13 m magas volt, ami egy mai 4 emeletes ház magasságának megfelelő. Jobb kezében egy pici szobrot lelhetünk fel, ami Nikét, a győzelmi figurát ábrázolta, bal kezében jogarát tartotta ami tetején egy sas ült.
Fantáziátlan történészek szerint egy tűzvészben pusztult el ez a remekmű. De létezik egy másik történet is: az I. században, Caius Caesar (Caligula) át akarta szállíttatni a szobrot Rómába, de terve csúfos kudarccal végződött, amikor a munkásai által készített állványzat leomlott.
Helyszín: | Görögország |
Felépítésének időpontja: | I. e. 435 |
Elpusztulásának időpontja: | I. sz. V–VI. század |
Elpusztulásának oka: | bénázás |
"A legtovább fennmaradt (mielőtt elpusztult)"
A halikarnasszoszi mauzóleum
Epheszosz városától alig 110 kilométerre, délre, Kis-Ázsia délnyugati csücskében fekszik egy török kisváros, Bodrum. A település 2000 évvel ezelőtt még egészen más nevet viselt: Halikarnasszosznak hívták. Itt állt az ötödik világcsoda, Mauszólosz, a káriai uralkodó híres síremléke.
A magas pódiumon álló, görög templomszerű sírépületet 36 ión oszlop vette körül, teteje piramisszerű volt, s csúcsát 43 m-re a föld felszíne felett – márvány négyesfogat díszítette.
Sokáig úgy tűnt, hogy a Mauszóleion az égiek oltalma alatt áll. Mikor Nagy Sándor Kr. e. 334-ben megostromolta Halikarnasszoszt, a Mauszóleionnak semmi baja sem esett. Kerek 1500 évig állt, míg végül Kr. u. 12. században egy hatalmas erejű földrengés lerombolta. A kereszteslovagok, háromszáz évvel később, várépítésre használták a síremlék köveit, semmit sem hagytak a helyén. Amikor pedig Nagy Szulejmán 1523-ban elfoglalta Halikarnasszosz vidékét, katonái számára építtetett házakat a síremlék helyére.
Helyszín: | Törökország, Bodrum |
Felépítésének időpontja: | I. e. 351 |
Elpusztulásának időpontja: | I. sz. 1494 |
Elpusztulásának oka: | földrengés, építkezés |
"A legnagyobb emberalakú szobor"
A rodoszi Kolosszus
A rodoszi kolosszus Héliosz isten óriási méretű szobra volt, Rodosz városában. A világ hét csodája közül hatodikként tartották számon. A szobor ókori források szerint 70 könyök magas volt, azaz semmiképp sem magasabb 33-35 méternél. Mindenki aki mást mond, az hazudik.
Kr. e. 225-ben erős földrengés rázta meg Rodoszt, a szobor egyik lába összetört, és ennek a következtében maga a szobor összedőlt. Rodosz lakosai újra akarták építeni, sőt III. Ptolemaiosz király anyagi segítséget ajánlott fel, de a városban levő orákulum ezt megtiltotta. 653-ban, amikor az arabok meghódították Rodosz szigetét, a kolosszus megmaradt részeit eladták egy szíriai zsidónak, aki a monda szerint 900 tevén szállította el.
Helyszín: | Görögország, Rodosz szigete |
Felépítésének időpontja: | I. e. 292–280 |
Elpusztulásának időpontja: | I. e. 224 |
Elpusztulásának oka: | földrengés |
"A leghasznosabb"
(ugye, hogy a többinek nem sok értelme volt?)
Az alexandriai világítótorony
Az alexandriai partszakasz veszélyesnek bizonyult a zátonyokkal teli partszakasz miatt, így szükségessé vált valamilyen jelzőrendszer építése.
Kr. e. 290 körül I. Ptolemaiosz Szótér kezdte el a világítótorony építését, majd fia, II. Ptolemaiosz Philadelphosz fejezte be.
A világítótorony terveit Szosztratosz, Euklidesz kortársa rajzolta meg. A legenda szerint Ptolemaiosz megtiltotta Szosztratosznak, hogy megemlítse saját nevét az építményen. De az építész a következő feliratot helyezte el a talapzaton: „Szosztratosz, Dexiphanesz fia a Cnidiai, felajánlom ezt az alkotást a Hajózó Isteneknek és azoknak, akik behajózzák a tengereket”. A feliratot egy vékony cementréteggel tapasztotta le, amely a tervei szerint szépen le is hullott néhány évtizeddel később.
i. sz. 956-ban egy földrengés kisebb károkat okozott a toronyban, majd 1303-ban és 1323-ban két nagyobb földrengés komoly pusztítást végzett az épület szerkezetében. 1480-ban az egyiptomi mameluk szultán, Qaitbay erődöt építtetett a világítótorony helyére, a torony köveit és márványait is felhasználva. Majd egy 14. századi földrengés végleg lerombolta a világítótornyot; maradványait Alexandria keleti kikötőjében találták meg a búvárok 1994-ben.
Helyszín: | Egyiptom |
Felépítésének időpontja: | I. e. III. század |
Elpusztulásának időpontja: | I. sz. 1303–1480 |
Elpusztulásának oka: | földrengés |
(Felhasznált forrás: Wikipédia)
Szemirámisz függőkertjét mindenki ismeri, a halikarnasszoszi mauzóleumot meg senki.
Ez a kutatás eredménye röviden:)
Egyébként kicsit hiányt érzek aktualitásból. Említést tehetne a Dubai-i pálmafaszigetről is. (bár szerintem a Világ nyolcadik csodája a mosogatógép)