Létrehozva: 2010.09.28

Volt cigány bűnözés, de már elmúlt


Egyszer valamikor nem is olyan régen volt cigánybűnözés.

Aztán, amikor uniós tagok lettünk eltöröltük, mert nem illik cigánybűnözni, az csúnya dolog.

Pedig, kedves politikusok, nem igazán közhasználatos kifejezés az, hogy romabűnözés. Még hülyén is néz ki leírva. Ilyet nagyon helyesen nem igazán mondunk.

  • Kiket tartanak manapság az emberek cigányoknak?
  • Mire gondol valaki a cigány jelző(!) hallatán?

Igen, nagyrészt roma származású embereket képzelünk magunk elé. Ne hazudjuk azt, hogy nem így van. Bármilyen felvilágosultnak és befogadónak tartjuk magunkat. De nem csak őket.

Ha történetesen nem romának születtünk, de szeretnénk ha cigánynak címkéznének, könnyen megoldható:

Öltözzünk piszkos, büdös rongyokba. Igyunk, cigizzünk, acsarkodjunk az utcán úgy, hogy mindenki összerezzenjen a közelben. Ne legyünk tekintettel a szomszédokra, a környezetünkre. Vizeljünk a házunk mellé, dobáljuk a szemetet és fenyegetőzzünk, ha valaki ránk néz. Ne dolgozzunk, csak lopjuk, csaljunk, hazudjunk. Ha vitánk támad, rántsunk kést és nyomjuk a másik hátába. Meglátjuk, hamarosan azt fogják mondani, hogy mellénk költözött egy cigány család.

Vagy elképzelhető, hogy azt mondják: Mellénk költözött egy család, akik úgy élnek és viselkednek mint a romák? Ugye, hogy ez nem valóságszagú? Az, hogy „rohadt cigányok” ugye, hogy sokkal reálisabb? Helyes összemosni a kettőt? Egyáltalán nem. De ettől még így van jelen pillanatban.

Ha a gyermekünk a fent vázolt környezetben nő fel (lsd.: ’cigányfíling’) elképzelhető, hogy felvesz bizonyos szokásokat és nem alakul ki túlságosan erősen benne az együttérzés, a jó erkölcs és a társadalomnak megfelelni vágyás? Lehet, hogy hirtelen haragú, elkeseredett, dühös sőt kegyetlen ember lesz belőle, aki a problémákra támadással és/vagy önpusztítással reagál? Ki van zárva, hogy ha pénzre van szüksége, akkor a családi minta alapján nem a munkahely keresés, hanem a lopás, rablás jut először eszébe? Nem feltétlenül. De azért ön mire fogadna? Egy nyomozó találna jellegzetes, ismétlődő vonásokat a fenti társadalmi körből származó elkövetők tettei összehasonlításakor?

Honnan tudhatnánk? Nem vagyunk szakemberek. Bármennyire is szeretnénk a bűnügyeket elkövetők alapján típusokba rendezni.

Tisztább képet kapunk, ha elolvassuk mit mond erről valaki, akinek nem kellett attól félnie, hogy elveszíti több százezer potenciális választópolgár kegyeit, esetleg ami még félelmetesebb, összeráncolja a homlokát Brüsszelben néhány önző pénzeszsák.

Dr. Dobos János

Dr. Dobos János, az újkori magyar bűnüldözés kiemelkedő alakja 1935. május 27. -én született Angyalföldön. 

Általános iskolai tanulmányait Józsefvárosban, a Práter utcai iskolában kezdte, majd Erzsébetvárosban, a Barcsay Gimnáziumban (ma Madách Imre Gimnázium) tanult tovább.

Nevelőapja hatására, 1953-ban, az érettségit követően jelentkezett a Rendőr Akadémiára, majd 1960-tól Moszkvában tanult. Diplomáját 1964-ben honosították: az Eötvös Loránd Tudományegyetemen avatták állam- és jogtudományi doktorrá.

Első szolgálati helye a BRFK IX. kerületi Rendőrkapitányság volt, 1964-től pedig az Országos Rendőr-főkapitányságon teljesített szolgálatot.

A rendszerváltozást követően a Rendőrtiszti Főiskolán oktatott, ahol a Bűnügyi Tanszék Vezetője volt. 1991-ben vonult nyugdíjba, majd 2003. december 17-én váratlanul elhunyt. 2010. május 27-én ünnepelhette volna 75. születésnapját. Ennek tiszteletére a Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesületének Közgyűlése megalapította a Dr. Dobos János - díjat, az egyesület legmagasabb szakmai elismerését.

Üssük fel Szabó László „13 nyomozó emlékezik” című rendkívül izgalmas könyvét az első fejezetnél. (A fiatalabbak kedvéért, Szabó László szerkesztette a „Kék fény” című kiváló rendőrségi magazint, néhány évtizeddel ezelőtt.)

A szerző első beszélgetőtársa Dr. Dobos János, a magyar bűnüldözés huszadik századi emblematikus alakja. Lássuk a tapasztalatait a témában:

„A cigánybűnözésnek egészen sajátos motívumai vannak, és ezek felismerhetővé teszik a nyomozó számára, hogy a bűncselekményt csak cigány követhette el. Semmiféle előítéletem nincs, remélem ezt nem is vonják kétségbe. 

De a cigányság köréből származó bűnözők speciális módon követik el bűncselekményeiket. […] Jellegzetes jegyek kifejezetten cigány elkövetőkre utalnak.

Megerősítette mindezt, hogy ahol a padláson élelmiszert találtak, megdézsmálták, fogyasztottak belőle. Én még nem találkoztam olyan cigány betörővel, aki ha élelmiszert talált a helyszínen, meg ne kóstolta volna.

A cigányság társadalmi kitaszítottsága miatt bizonyos erkölcsi korlátok másként épültek fel közöttük az évszázadok során, mint a társadalom más rétegeiben. Befelé fordultak, az összetartozás érzése is erősen kifejlődött bennük, és ez például abban is megnyilvánulhat, hogy nem adnak fel a családtagjaik közül senkit a rendőrségen.

A hagyományok azok között, akik még nem, vagy nem teljesen illeszkedtek be a társadalomba, a régiek; bűnözésük is speciális. Olyan jellegzetességei vannak a cigánybűnözésnek a bűncselekmény helyszínének megközelítésekor, a bűncselekmény végrehajtásakor és meneküléskor, mintha egy előre megírt forgatókönyv szerint taktikáznának. Szinte mindegyik bűnözőnél előre lehet tudni, mit tagad, és mit ismer el. A tettestársak általában a hozzátartozókban, illetve a kipróbált régi bűntársakban bíznak meg. 

Ezeket a specialitásokat kriminalisztikánk sok-sok tapasztalat alapján szűrte le. Értelemszerűen következik ebből, hogy vannak nyomozók, akik kifejezetten olyan bűncselekményekkel foglalkoznak, amit általában cigányok követnek el.

Ezáltal alaposan megismerik a módszereiket, a szokásaikat. Tudok nyomozókról, akik maguk is cigány származásúak, kitűnően beszélnek cigányul, és természetesen belülről ismerik a cigányság életét. Igaz, a cigányság háromnegyede már régóta magyar anyanyelvűnek vallja magát, de közöttük is vannak olyanok, akik szívesen beszélnek cigányul.

Amikor rájöttünk, hogy ez a betöréssorozat cigány bűnözőkre utal, természetesen mi is bevontunk néhány olyan nyomozót, akik különösen jól ismerik a területet, a feltételezett elkövetők módszereit.”

Jóllehet a rendőr alezredes úr a fentiekben tényleg a roma származású cigányokra utalt, mint a cigánybűnözés alkotóelemeire, de beláthatjuk, hogy a manapság hírhedtté vált kifejezés nem kizárólag a romákat célozza meg, hanem egy társadalmi réteget, és azon belül egy bizonyos törvényenkívüliséget követő embercsoportot.

Utószó:

Aki vette a fáradtságot és elolvasta az alaezredes úr rövid életrajzát, illetve felfigyelt a riportban található szakmai tapasztalatokra történő hivatkozáskora, azoknak a számára nyilvánvalóvá vált, hogy a "cigánybűnözést" a Rendőrtiszti Főiskolán oktatják. Pontosan úgy és olyan formában, amit nyilvánosan kikérnek maguknak a képmutató politikusok és a kisebbséget védő szervezetek. Gondolom a rendőrtanoncok tankönyveibe nem szabad(!) beleírni effélét, de mivel a jelenség létezik, felelőtlenség lenne nem felkészíteni a rend őreit a jellegzetes vonások felismerésére.

Kérdezze meg bárki egy nyomozó ismerősét ... talán meg fog lepődni a válaszon.

MI A VÉLEMÉNYED A FENTIEKRŐL?
Ha nem használja a Facebook-ot, de szeretne hozzászólni, kérjük regisztráljon, vagy lépjen be.
Kapcsolódó anyagok:
És ön szerint? Szavazzon!
Ön ismer "rendes" cigányokat?







Biztos, hogy törli az adatokat?


IGEN


MÉGSEM

Kérem várjon...
Fájl feltöltése folyamatban!